Személyi Jövedelem Manó közbeszól, és tutira megy… | Grimasz kapitány és barátai bemutatkoznak

– Látom, újra együtt a csapat, visszatértetek a futásból! Mindenkit üdvözlök, már csak amiatt is, mert mindenkit ismerek Földszigeten, aki számít. Mármint nekem. Hogy kik ők? A személyi jövedelmet szerzők! Büszke vagyok arra, hogy korra, nemre tekintet nélkül a manótársadalom nagy részét tudhatom táboromban, ők alkotják az én hátországomat!

– Én, ahogyan azt Grimasz kapitány volt szíves elmondani rólam, a személyes kapcsolatokra törekszem, kérdéseket teszek fel a manóapukának és manóanyukának, és válaszuktól függően manóztatom őket. Most nem untatnálak benneteket azzal, hogy hányfajta jövedelem létezik, és ezek után mekkora manózás folyik, a lényeg az, hogy fej fej mellett haladunk Általános Forgalmi Manóval az eredményességben, mégha az a csibész tagadná is! Még jó, hogy Általános Forgalmi Manó átadta a szót, mert már zsongott a fejem ennyi öndicsérettől!

– Ott kezdeném, hogy én a dolgozó manókkal vagyok szoros kapcsolatban. Megvárom, amíg ledolgoznak egy napot, hetet, hónapot, – ez attól függ, milyen munkabérfizetési gyakoriságban állapodtak meg az őket alkalmazó gyárral, vállalattal, hivatallal vagy más munkáltatóval -, és még mielőtt kézhez kapnák a fizetésüket, engem már le is vonnak belőle. Így minden elszámoláskor találkozunk, meg lehet számolni engem, lehet vitatkozni rajtam, csak egyet nem lehet: nem venni tudomást arról, hogy létezem. Itt jegyzem meg, engem is külön soron hoznak, hiába olyan büszke Általános Forgalmi Manó barátom a saját külön soraira, nem egyedi eset az övé!

– Nagyon örültem, hogy Grimasz kapitány az előbb részletesen elmagyarázta, mi is az a százalékszámítás. Így azt is értitek, hogy engem hogyan számolnak ki. Hát ugyanígy, százalékosan! Rólam is készítettek törpvényt, nemcsak Általános Forgalmi Manóról, azért is mondtam az előbb, hogy ne hordja olyan magasan az orrát, más manók is vannak a világon, akik legalább olyan nagymenők, mint ő!

– No, de hagyjuk ezt, fontosabb dolgunk is van annál, minthogy ilyeneken civakodjunk. Míg Általános Forgalmi Manó csak a számokkal játszik és nem érdekli, mekkora összegre is rakódik rá, az én esetem ennél bonyolultabb. Nálam az is számít, mennyit keres egy manó egységnyi idő, mondjuk, egy év alatt.

– Említettem, hogy én is százalékosan támadok. Többféle stratégiát fejlesztettem ki az évek folyamán, ebből az egyik az úgynevezett egykulcsos manózás. Most ne a szobátok kulcsára gondoljatok, nem akarok én váratlanul betérni hozzátok, hogy kávéval vagy kaláccsal kínáltassam meg magam, erről szó sem lehet, nem is fogadhatnám el, ez is benne van a rólam alkotott törpvényben! Ez esetben a „kulcs” szó az alkalmazott százalékra utal, nevezetesen arra, hogy az adott jövedelem hány százaléka kerül az én birtokomba, hogy aztán tovább adhassam Grimasz kapitány Telezsákjába.

– Az egykulcsos manózás azt jelenti, hogy bármekkora is a megszerzett jövedelmetek, ugyanakkora százalékra tartok igényt. Ez egyszerű, nem?!

– A másik, a bonyolultabb eset, ha a megszerzett jövedelmet úgynevezett sávokra osztom, és minden sávhoz egy százalékmértéket rendelek. Ez a százalékmérték lehet növekvő, ha azt akarom, hogy a nagyobb jövedelmet szerzők százalékosan is több manót fizessenek. Ennek ellentéte, ha a százalékmérték csökkenő, amikor a nagyobb jövedelmet szerzőket nem büntetem, amiért sikerült többet keresniük.

– Nem tudom, képesek voltatok-e követni, ezért példát is hozok. Nézzük példának az egykulcsos manózást, ami azt jelenti, hogy ha a kulcs mértéke, mondjuk 10 százalék, akkor a 100 fricskát kereső 10 fricskát, a 200 fricskát kereső 20 fricskát, a 300 fricskát kereső 30 fricskát manózik, és így tovább. Az egykulcsos módszerrel is megvalósítható az arányos teherviselés – bocsánat, hogy ilyen szavakat használok, és ha igénylitek, azonnal meg is magyarázom -, mert látjátok, mindenki a keresetére vetítve egyenlő százalékkal manózik, és mégis egyre többet fizet, attól függően, mennyi a fizetése.

– Igen ám, de a törpvényhozók nem elégedtek meg egy ilyen egyszerű képlettel, mint az egykulcsos manózás. A manózást egyesek tudományos alapra helyezték, ettől egyre bonyolultabbá vált. Tudósok százai fejtették ki véleményüket, mikor és mennyit manózzon a manónépség, és ezeket az elméleteket ki is próbálták rajtuk. Így született meg az Állandóan Változó Többkulcsos Rendszer.

– Az egyik a többkulcsos növekvő, vagy más néven progresszív manózás. Az előző példánál maradva, ebben az esetben 0 – 100 fricska között mondjuk 10 százalék, a 101-200 fricska között 15 százalék, a 201-300 fricska között 20 százalék a jövedelemből levont manó, hogy tovább ne is vigyem a példát, mert még megszédültök a százalékoktól. Ez a fajta manózás nemcsak a jövedelem emelkedésével együtt egyre nagyobb mennyiségű manómértéket jelent, a növekvő százalék miatt a nagyobb keresetűek arányaiban is többet fizetnek.

^*= a jövedelemhatár felső összegére számított manó

– A példa szerint tehát az egykulcsossal összehasonlítva a 100 fricskát keresők ugyanannyit manóznak, a 200 fricskát keresők azonban már 25 fricskát, szemben az egykulcsos manózással, ahol csupán 20-at, a 300 fricskás jövedelműek pedig 45 fricskát passzolnak le manó gyanánt, az egyenes manózásosok 30 fricskájával szemben.

– Hogyan jöttek ki nekem ezek a számok? Látom, PetiManó belevörösödött a számolásba, ReniManó méltatlankodva jelentkezik szólásra, mert úgy véli, manójogokat sértenek ezek az összegek, AgyManó pedig bólogatva oszt és szoroz számológépével. No, AgyManó, érted már, mit jelent a sávos adózás?

– Igen, rájöttem, és már mondom is, Személyi Jövedelem Manó! – kiáltotta AgyManó. Tegyük fel, hogy valaki éppen 300 fricskát keres egy évben. Amikor eljön a manóbevallás ideje, leül és számolni kezd, mégpedig úgy, hogy megkeresett pénzét a jövedelemhatárok szerint osztja fel mindaddig, míg képletesen szólva, egy fricskája sem marad! A 300 fricska éppen kiteszi a 100, a 101-200 és a 201-300 jövedelemhatárokat.

– Eddig hibátlan az okoskodásod, AgyManó! PetiManó, tudnád folytatni innen?

– Igen, Személyi Jövedelem Manó, most már én is értem a többkulcsos adózás lényegét! – felelte PetiManó fellelkesülten. – Egy-egy jövedelemhatáron belül az abba a sávba eső kereset a megfelelő kulccsal adózik, és ezt a kiszámított adót viszi tovább és adja hozzá a következő jövedelemhatárba eső fricska manójához! A táblázatban ez a halmozott manó oszlopban jelenik, meg, minden egyes sorban az előző sáv manója is benne van, így mindig az aktuális jövedelemhez tartozó összes manót látjuk.

– A példa szerint az első 100 fricska manója 10%, azaz 10 fricska, ezt tovább viszi, és hozzáadja a 101-200 sávba eső 100 fricska manójához, ami 15%, azaz 15 fricska, összesen 25 fricska. A 201-300 jövedelemsávba még 100 fricska kereset jut, ami a legnagyobb mértékkel, 20%-kal manózik, így az erre a sávra jutó keresetrész, 100 fricska manója 20 fricska lesz. Az előző két sávból hozott 25 fricskát hozzá kell adni az utolsó sávban kiszámított 20 fricskához, és megkapjuk a teljes 300 fricska keresetre jutó, progresszíven kiszámolt manóösszeget, a 45 fricskát!

– Jól van, gyerekek, ezt szépen megoldottátok! Büszke vagyok rátok! És ti, többiek, ha idáig tudtatok követni, akkor nagyon megdicsérlek benneteket, okos gyerekek vagytok, s máris mehettek a cukrászdába fagyit enni vagy süteményt a nagy ijedtségre!

– Azoknak pedig, akik azt is akarják hallani, milyen a növekvő, progresszív manózás ellentéte, a csökkenő, vagy más néven degresszív manózás, azoknak a következőket tudom mondani. Ez a fajta manózás nem bünteti a magasabb jövedelmet elérőket, inkább ösztönzi, ugyanakkor a beszedett manó mennyisége nem csökken számottevően, mert az alacsonyabb kulcs még több manót ösztönöz arra, hogy vállalkozzon, vagy munkát vállaljon valahol, így még több jövedelem keletkezik, amely után befizetik a nekem járó részt.

– Hogy is van ez a példában? Azt tapasztaljuk, hogy a 100 fricskát keresőknél most sincs különbség, itt is, ott is 10 százalék, azaz, 10 fricska a manó. A második, 101-200 fricskás jövedelemsávban azonban a százalék 10-ről 8-ra csökken, így az egykulcsosok 20 fricskájával szemben itt 18 fricska a manó. A 201-300 fricskás sávba eső jövedelemrész már csak 5 százalékkal manózik, ami 100 fricskára vetítve további 5 fricskát, mindösszesen 23-at jelent! A degresszív adózási rendszerben a teljes jövedelemre vetítve tehát 7 fricskával kell kevesebbet manózni az egykulcsos manórendszerhez képest (ami 30 fricska), és 22 fricskával a progresszívhoz képest (ami 45 fricska)! Ugye, milyen érdekes? Minden attól függ, milyen elveket akarnak követni a törpvényhozók a manózás tekintetében.

^*= a jövedelemhatár felső összegére számított manó

– Tudnotok kell, hogy még a hozzáértők is egyre idegesebbek lesznek, ha a többkulcsos rendszerről készült táblákat nézegetik. Javaslom, mi ezt most ne tegyük, ráértek izzadó homlokotokat törölgetni akkor, ha egyszer felnőttök, és mindezt alkalmaznotok kell.

– Én mindig mondtam, hogy nem vagyok egy egyszerű manó! Ha valamit akartok kérdezni, most nyugodtan tegyétek meg, de egyébként bármikor a rendelkezésetekre állok. Az erősebb idegzetűek, akik tüzetesebben akarják tanulmányozni mindazt, amit elmondtam, a nálam lévő táblázatok segítségével nyomon követhetik.

– Még valami! Nem rám tartozik, de elmondom, hogy a manók a keresetükből nemcsak Személyi Jövedelem Manót fizetnek, jön onnan le még más is! Ezért nem azt írtam a táblázat utolsó oszlopába, hogy „Manózott, kézhez kapott jövedelem”, csak annyit, hogy „Manózott jövedelem”! De a többi nem az én dolgom, ugyebár, mondja ezt el Grimasz kapitány, vagy akárki, engem senki se szidjon a többiek miatt!

■