Szép és tartalmas írásokat olvastunk az etikáról és az etikus manózásról! Gratulálok a szerzőknek és azoknak is, akik végigolvasták ezeket a magvas gondolatokat, de legfőképpen abban bízok, hogy meg is jegyeztétek, miért jó és hasznos az etikus manózás, miért érdemes egyenes úton járni, ha a manózásról van szó!
Most pedig elviszlek benneteket egy helyre, ahol közvetlenül tapasztalhatjátok, hogy szüleitek manófricskái jó helyre mennek. Mindannyian elmegyünk a SzentManó Kórházba, annak is a harmadik emeletére, ahol DokiManó és IliManó vár bennünket. Mindketten vállalták, hogy bemutatják nekünk, hová is kerülnek Egészség Kibiztosító Manónak befizetett fricskáink.
– Jaj, de jó, jaj, de jó – lelkendezett ReniManó. – Én már voltam kórházban, és nagyon jól éreztem magam ott!
– Szurit is kapunk? – kérdezte PetiManó, és fázósan összehúzta magát. – Mert akkor nem érdekelnek Egészség Kibiztosító Manó történetei.
Nem, gyerekek, senki sem kap szurit, nem betegnek, hanem vendégnek megyünk oda! DokiManó mindent tud az egészség-kibiztosításról, s szeretném, ha mindezeket egyenesen tőle hallanátok! Ott lesz maga Egészség Kibiztosító Manó is, a kellő időben ő is elmondja majd, amit kell!
De meg is érkeztünk, látjátok, nem is tartott olyan sokáig az út ide. Mindjárt felérünk a harmadikra, ott pedig megkeressük DokiManó igazgató főorvos bácsi szobáját. Nézzétek, már ott is van! Az a magas, szikár ott, ő DokiManó, aki pedig mellette áll, IliManó, a főnővér. De ki kukucskál ott mögöttük, egy kölcsönkapott fehér köpenyben? Úgy látom, Egészség Kibiztosító Manó az, büszkén néz körül, mert itt minden az ő manófricskáiból épült! No, de ne szaladjunk előre, várjuk meg, mit is mond nekünk minderről DokiManó?
– Szervusztok, gyerekek! – tárta szét mindkét kezét DokiManó és eléjük sietett. – Már vártunk benneteket IliManóval, és időközben befutott Egészség Kibiztosító Manó is, úgyhogy nem unatkoztunk, míg megérkeztetek!
– Csókolom, DokiManó bácsi – mondták kórusban a gyerekek, és kicsit félősen léptek be az igazgató főorvos irodája ajtaján.
Mindnyájan körbeülték a nagy tárgyalóasztalt. IliManó szörppel és sztetoszkóp formájú kaláccsal kínálta a gyerekeket. Az első korty és kalácsfalat után megeredt a gyerekek nyelve, és mindenfélét kérdezgettek DokiManótól és IliManótól, akik készségesen válaszoltak mindenre.
Aztán Grimasz kapitány felemelte a kezét, és szót kért.
Gyerekek, ne felejtsétek el jövetelünk igazi célját. DokiManónak és IliManónak sok minden más dolga is van itt a kórházban, azon kívül, hogy velünk beszélgetnek. Ne vegyük el mástól az idejüket, inkább térjünk a tárgyra. Kérem, DokiManó, mondja el nekünk, mire fordítják azokat a manófricskákat, amelyeket Egészség Kibiztosító Manó szed be, abból a célból, hogy a manótársadalom gyógyítását biztosítani lehessen?
– Elöljáróban tudnotok kell, hogy a SzentManó Kórház Földsziget legnagyobb, de nem egyetlen egészségügyi intézménye. Gyógyító munkánkat a földszigeti manószemélyek és a vállalkozások által Egészség Kibiztosító Manónak befizetett manófricskákból fedezzük, ám ez az összeg nem elégséges mindenre. Ezért az ellátások egy részét ingyenesen, más részét fizetés ellenében végezzük.
– Természetesen nemcsak betegség esetén részesülnek a manók egészségügyi ellátásban, hanem akkor is, ha balesetet szenvednek otthon, az iskolában, vagy az utcán. Ezekre az esetekre külön biztosításokat is köthetnek, így nemcsak az Egészség Kibiztosítási Alapból, de a biztosító társaság által kifizetett összegből is fedezni lehet a felmerülő költségeket.
– Remélem, mindent elmondtam, ám ha valamit elfelejtettem volna, Egészség Kibiztosító Manó biztosan ki fog egészíteni engem.
– Ezt a részét én sem tudtam volna jobban elmondani – felelte Egészség Kibiztosító Manó. – Amit hozzátennék, az a törpvényi szabályozás. Legelőször is legyünk tisztában az alapfogalmakkal. Az első ilyen alapfogalom a biztosítottak köre. Biztosított nálunk minden manó, aki munkaviszonyban áll, esetleg manószövetkezeti tag, vagy azok a vállalkozók, akik személyesen végeznek munkát az általuk (is) alapított társaságban, vagy éppen tagságuk alapján jogosultak az egészség kibiztosításra.
– Persze, a törpvényi jogosultság még nem elég a tényleges gyógyításhoz, az is szükséges, hogy a biztosítottak után az úgynevezett járulék (ami voltaképpen manó) befizetésre is kerüljön. S nemcsak, hogy befizetésre, bevallásra is kerüljön.
– Látjátok tehát, hogy a gyógyítás pénzügyi alapját döntően a manószemélyek és a földszigeti vállalkozások befizetései adják, az állam, azaz a manótársadalom irányító szervezete pedig kiegészíti az így befolyó összeget annyival, amennyi még szükséges az egészségügyi intézmények működtetéséhez. Nézzük hát, kik és hogyan járulnak hozzá az egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadások fedezéséhez!
– Elsőként vegyük a munkáltatókat. Így nevezünk minden olyan személyt, vagy vállalkozást, amely munkaviszony keretében manószemélyeket foglalkoztat, s munkájuk ellenértékeként munkabért fizet számukra. A munkáltató a munkabér után, annak meghatározott százalékában Egészség Kibiztosítási Manót (járulékot) fizet, amely összeg Grimasz kapitány Telezsákján keresztül a központi költségvetésbe kerül.
– Másodikként beszéljünk magukról a biztosítottakról. A biztosítottak körét az előbb tárgyaltuk, ők maguk a munkavállalók, a szövetkezeti tagok, a vállalkozók, akik vagy személyesen munkát végeznek a társaságban, és ezért munkabért kapnak, vagy tagságuk alapján biztosítottak.
– A munkáltatók mellett a munkavállalók is fizetnek járulékot. Ennek mértékét munkabérük alapján a munkáltatójuk számolja ki és vonja le, és fizeti be Egészség Kibiztosító Manónak.
– A harmadik szereplő maga a manótársadalom irányító szervezete, az állam. Előfordulhat, és megsúgom, általában elő is fordul, hogy az első két szereplőtől beérkező manófricskák nem elégségesek az egészségügyi intézmények működtetéséhez. Az állam ezt a különbséget egyéb bevételeiből fedezi, például a Személyi Jövedelem Manó, vagy az Általános Forgalmi Manó által beszedett fricskákból.
– Ha apukám beteg lesz, akkor is kap fizetést? – kérdezte PetiManó.
– Hogy pontosan fogalmazzunk, pénzt kap, fizetést nem. A betegség idejére folyósított pénz a táppénz. Táppénzre az jogosult itt, Földszigeten, aki biztosított, és befizették utána az Egészség Kibiztosító Manót. A táppénz összege kevesebb, mint a munkabéré.
– És honnan tudják, mikortól beteg és mikortól hívják ismét fizetésnek a fizetését? – folytatta a kérdezést PetiManó.
– Hogy édesapád mikortól beteg, azt az orvos állapítja meg, mint ahogy azt is, melyik naptól minősíthető gyógyultnak. Édesapád erről hivatalos igazolást kap, amelyet le kell adnia a munkahelyén.
– Honnan tudja az orvos bácsi, hogy én biztosított vagyok? – kérdezte diadalmasan PityManó. – Ugye, milyen nehezet kérdeztem?
– Ki kell, hogy ábrándítsalak, PityManó, de nem kérdeztél nehezet, inkább nagyon is könnyűt kérdeztél – mosolygott Egészség Kibiztosító Manó. – Látom, AgyManó már tudja a választ, de most nálam a szó. Onnan tudja az orvos, hogy biztosított vagy, hogy elkéri az Egészség Kibiztosítási Kártyádat, amelyen rajta van az egészség kibiztosítási számod. Merthogy ilyen mindenkinek van. Így azonosítják be, hogy jogosult vagy-e az ellátásokra, vagy sem. Úgy tudom, Grimasz kapitány már sokat mesélt ezekről a számsorokról, amelyek hozzánőnek a manókhoz, viselniük kell egy életen át, akár akarják, akár nem.
– A manógyerekek is biztosítottak? – kérdezte ReniManó. – Azért kérdezem, mert ők nem dolgozhatnak, így járulékot sem fizethetnek. Akkor hogyan lehetséges, hogy mégis meggyógyítják őket, ha betegek? Vigyázz, Egészség Kibiztosító Manó bácsi, hogyan válaszolsz, mert ha felnövök, betegjogi képviselő leszek, és bepanaszollak!
– Nem kell engem ijesztgetned, kis ReniManó, anélkül is válaszolok a kérdésedre. Tudom, hogy a te jeled a Fityiszt Mutató Kecskebéka, de nem ijedek meg tőle, ha felmutatod. Tudd meg, a gyerekek a szüleik révén biztosítottak, addig, amíg dolgozni nem kezdenek, vagy el nem végzik a legmagasabb iskolai fokozatot. Ha valaki úgy dönt, hogy ennél korábban dolgozni kezd, akkor a munkába állástól kezdve saját jogán lesz biztosított. Remélem, elégedett vagy a válasszal, ReniManó.
– Úgy hallottam, nem Egészség Kibiztosító Manó bácsi az egyetlen, akinél elhelyezhetünk megtakarításokat egészségünk védelmében – szólalt meg AgyManó. – Édesapám tagja a Citromfa Egészségpénztárnak, oda is fizet rendszeresen, cserébe mindenféle gyógyszert és más egészségre hasznos dolgot vásárolhat kedvező áron, továbbá betegsége idején a táppénzt további összegekkel egészítik ki számára.
– Ezt jól tudod, AgyManó, meg is dicsérlek érte! A manópolgárnak az Egészség Kibiztosító Manó szolgáltatásai igénybevételén túl arra is lehetősége van, hogy az itt, Földszigeten biztosított egészségügyi ellátást kiegészítse egy önsegélyező egészségpénztár szolgáltatásaival, ha önkéntes befizetéseivel arra jogosultságot szerez.
Grimasz kapitány ismét felemelte a kezét és szót kért.
Tartalmas és alapos volt a mai beszélgetésünk DokiManóval, IliManóval és Egészség Kibiztosító Manóval az egészségügyi manózásról és annak törpvényi szabályozásáról. Nem szeretném, ha további perceket vennénk el a valódi betegektől azzal, hogy feltartjuk DokiManót és IliManót gyógyító munkája végzésében, így most elköszönünk.
A viszontlátásra! Köszönjük a tartalmas tájékoztatást!
■
A fejezet Renkó Ferenc: Grimasz kapitány és barátai bemutatkoznak című kötetéből való.
Ezeket is keresd fel:
https://rhenportal.cafeblog.hu/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: